A „1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról” törvény szerint az adózó adókedvezményt vehet igénybe energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás üzembe helyezése és üzemeltetése esetén a beruházás, felújítás üzembe helyezését követő adóévben – vagy döntése szerint a beruházás, felújítás üzembe helyezésének adóévében – és az azt követő öt adóévben.
Az elszámolható adókedvezmény függ a földrajzi lokációtól (Budapest vagy egyéb lokáció) és a vállalkozás méretétől (kisvállalkozás, középvállalkozás, nagyvállalat).
A kedvezmény számos energiahatékonysági intézkedés esetén elérhető (határoló szerkezetek korszerűsítése, hőszigetelés, nyílászáró-csere, világításkorszerűsítés, kazán-csere, megújuló energiaforrások alkalmazása [kivétel a napelem] stb.), ezáltal adott esetben jelentősen javítva a beruházás megtérülését.
A „176/2017. (VII. 4.) Korm. rendelet az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás adókedvezményének végrehajtási szabályairól” rendelet rögzíti, hogy az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás esetén két energetikai audit szükséges, egy a beruházást megelőző energetikai audit és egy beruházást követő audit. Az auditban kerül bemutatásra az éves végső-energiamegtakarítás. Az igazolást a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal által vezetett névjegyzékben szereplő energetikai auditor vagy energetikai auditáló szervezet állíthatja ki az adózó kérelmére.
Cégünk több sikeres TAO audit készítésével járult hozzá partnerei energiahatékonysági fejlesztéseihez, így készítettük el az auditot megvalósult kazán-csere projekthez, világításkorszerűsítési projekthez vagy például szabadhűtéssel is üzemelő folyadékhűtők beépítéséhez.